Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak azokat bántják a testük miatt, akiken van néhány kiló felesleg. Hát nem.

"Nincs rajtad mit fogni."
"Csont és bőr vagy."
"Tuti, hogy beteg vagy."
"Le vagy fogyva, hogy nézel ki?" 
"Nem vagy túl nőies így."

Mindennapos mondatok, amik így leírva sem néznek ki túl kedvesnek... 

Én is a vékony (nem gebe, nem csontsovány) nők táborába tartozom. Nem salátán élek, nem diétázom (igaz, hogy egy autoimmun betegség miatt oda kell figyelnem az étkezésemre, de szó sincs koplalásról), imádom a fagyit, nem járok heti ötször konditerembe és rendesen eszek. Oké, bringázok, sokat, de egy-egy túra után simán egy helyben megeszek egy egész pizzát és akik ismernek, sokszor elcsodálkoznak rajta, hogy hova fér belém annyi kaja, amit képes vagyok megenni. 

Sokszor csak a gyerekosztályon kapok magamra ruhát és örömtáncot lejtek, ha találok egy olyan fehérneműt, ami passzol rám és nem akar itt-ott felgyűrődni a túl nagy mérete miatt - ugyanis ezt azért nem gyerekosztályon vásárolja az ember. 

Nem vagyok anorexiás, bár a sok kritika miatt lassan néha kezdem azt hinni, hogy velem van a baj. Pedig nem. Viszont az ember lánya eljut párszor odáig a gondolataiban, hogy szégyenkeznie kéne amiatt, hogy vékony. Nem nőttem túl nagyra, a 163 centimmel talán a mai átlag alatt vagyok és soha nem értem el a 60 kilót. Ilyen a testem, nem hajlamos arra, hogy ugráljon rajtam tíz kiló fel és le. És azzal sincs baj, ha valakinek viszont ilyen a szervezete. (Lehet, hogy majd ha gyereket szülök, utána más lesz - egyébként ez a téma is megér egy misét, hogy 'miért nincs még gyereked?')

A gond azzal van, hogy sok ember számára (beleértve rokonokat, ismerősöket, barátokat) fel sem tűnik, hogy amit mondanak, az bántó... Nem akarok szembeállítani kövér-sovány megjegyzéseket, de én sem mondom senkinek, hogy "De kövér vagy, nem eszel sokat? Vagy nem kéne mozognod?" És higgyétek el, a megjegyzés fogadójaként ugyanolyan bántó tud lenni a "De vékony vagy, hogy nézel ki?" megjegyzés, mint az előbbi. 

Ömlik ránk mindenhonnan egyik oldalról a tökéletes test képe, hogy milyennek kéne lennünk, a másik oldalról meg a 'fogadd el magad úgy, ahogy vagy'. Az eszébe jut bárkinek is, hogy mindenkinek máshogy működik a teste? Hogy én akkor sem tudnék kövér lenni, ha akarnék? És hogy van, aki akkor sem fog úgy kinézni, mint én, ha heti egyszer eszik és beledöglik az edzésbe? 

Nem állok sem a kövérek, sem a vékonyak oldalára, nincs pro és kontra, de őszinte leszek, nekem jó úgy, hogy vékony vagyok, de ez sem jut soha senki eszébe. 

És igen, egy vékony nő is lehet szép, szexi, nőies, erős, egészséges, szerethető (és még okos is) és minden, ami bárki más. 

• P.R. •